Viselkedés az edzőteremben

Meghajlás

A meghajlásnak nagyon fontos szerepe van a régi japán tradíciók megőrzésében. Ezzel fejezzük ki tiszteletünket, illetve köszöntéskor használjuk. Meghajlással köszöntjük az Alapítót edzés elején és végén, a dojot belépéskor és kilépéskor. Meghajlással jelezzük a másik aikidokának hogy vele szeretnénk gyakorolni, vagy hogy szerepet szeretnénk cserélni gyakorlás közben (ezt főleg az MKDE berkeiben használják, de hasznos lehet mindenkinek, ha pl. idegen ajkúval gyakorolsz), és meghajlással köszönjük meg a gyakorlást is. Meghajlással jelezzük az edzésvezetőnek, ha szeretnénk tőle valamit kérdezni (mi menjünk oda hozzá, és ne őt hívjuk magunkhoz!), meghajlással köszönjük meg a segítséget. Általánosan érvényes, hogy az alacsonyabb fokozatú hajlik meg először (és esetleg mélyebbre), és az egyenesedik föl másodjára. Ha seizában hajlunk meg, a kezeinket magunk elé háromszögalakban, vagy pedig egymástól távolabb, párhuzamosan helyezzük a földre (a háromszögalakzat az elterjedtebb).* A kezeinket lerakhatjuk egyszerre, vagy pedig előbb a balt, és csak utána a jobbot (az első nagyobb tiszteletet jelez). Ha olyan embernek akarunk meghajolni, aki seizában ül, üljünk le mi is seizába a meghajláshoz. Meghajlás közben ügyeljünk a tartásra: ne görbítsük meg a hátunkat, ne lógassuk a fejünket, ne emeljük fel a fenekünket.**

* Ritkán előfordul olyan is, hogy a kezeket egymástól távolabb, tenyérrel felfelé helyezik a talajra: ez egy buddhista szokás, azt jelképezi, hogy a hívő a tenyerében tartja Buddha lábait, hogy az ne piszkolja be magát a föld porával.

** Igen nagy alázatot jelképez, ha seizában meghajlás közben a földhöz érintjük a homlokunkat.

Belépés az edzőterembe

Belépéskor meghajlással kell köszönteni a dojot. A tatami szélénél levesszük a papucsot, és a szőnyegrelépés után újból meghajlunk. Amikor először érkezünk a szőnyegre, seizában tisztelgünk a kamiza felé, utána (ha valamiért újból elhagytuk a szőnyeget) elég állva meghajolni. Ha érkezéskor az edzés már elkezdődött, a tiszteletadás után a szőnyeg szélén seizában meg kell várni, amíg az edzésvezető engedélyt ad a csatlakozásra (edzőtáborokban, ahol sok ember van, ez nem érvényes, mert estig ott ülhetsz, mire észrevesznek). Természetesen nem illik késve érkezni.

Kilépés az edzőteremből

Edzés közben csak indokolt esetben, és az edzésvezető engedélyével hagyhatjuk el a szőnyeget. A tatamiról való lelépés előtt meghajlunk a kamiza felé, majd belelépünk a papucsunkba. A kijáratnál újból meghajolva tisztelgünk a dojonak.

Az edzés kezdete

A szőnyegre érkezés után az aikidokák egy vagy több sorban leülnek seizába, és így várják az edzésvezetőt. Amikor az megérkezik, először meghajlással tiszteleg O-Sensei emléke előtt, majd leül ő is seizába (az edzésre felsorakozottakkal szemben). Rövid meditáció (mokuso) után mindenki meghajlással tiszteleg O-Sensei emléke előtt a kamiza felé (a meghajlás előtt az edzésvezető a feje fölött tapsolva jelezhet, ennek a tapsok számától függően több jelentése is van: 1 taps valami buddhista szokás; 2 vagy 4 taps shinto szokás, jelentése: üdvözli a kamikat, felhívja magunkra a figyelmüket, “az első tapssal rezgéseket küldünk ki a szellemvilág felé, a másodikkal fogadjuk a visszhangot” – Saotome Sensei), majd az aikidokák és az edzésvezető egymást üdvözlik szintén meghajlással, és esetleg o-negai shimasu (ejtsd: onegáj [i]simász) vagy o-negai itashimasu (e: onegáj itásimász) szavakkal üdvözlik egymást. Ha egy dojo lát vendégül egy mestert, akkor előbb a dojo vezetője és a vendég üdvözlik egymást meghajlással, és csak utána üdvözlik a gyakorlók a mestert. Ha több instruktor tart tábort, akkor a rangidős mester foglal helyet a gyakorlókkal szemben, és a másik mester a sor elejéhez ül oldalt, és a tisztelgés után előbb egymást köszöntik meghajlással és csak utána üdvözlik a gyakorlók a mestereket. Ezután a rövid “szertartás” után kezdődik a bemelegítés, majd pedig az edzés.

Az edzés vége

Az edzés végén rövid levezető gyakorlatok (légzőgyakorlatok és/vagy sótörés, suwari waza kokyuho) után újból sorba leülnek az aikidokák, rövid meditáció után előbb a kamiza, majd pedig egymás felé meghajolva búcsúznak az aikidokák és az edzésvezető (több oktató esetén szintén előbb egymástól búcsúznak az edzésvezetők). Néhány helyen a gyakorlók még megvárják amíg az edzésvezető lemegy a szőnyegről, és csak utána állnak fel ők is (Suga Sensei szerint ez fura szokás, mert lemegyek, aztán visszajövök összehajtani a hakamát…), vagy feláll mindenki, és állva újból meghajlanak az aikidokák és az edzésvezető egymás felé. Hazánkban több dojoban miután az edzésvezető feláll, lemegy a szőnyegről, és meghajol a szőnyeg szélén, a szőnyegen maradt rangidős aikidoka hangos rei kiáltással jelez, ekkor az aikidokák újból meghajlanak (ez nem szokás a Hombu Dojoban, de pl. Franciaországban sem). Néhány dojoban az edzés után az aikidokák végigjárják azokat, akikkel az edzés folyamán gyakoroltak, és meghajlás kíséretében újra megköszönik a közös munkát egymásnak.

Gyakorlat bemutatása

Ha az edzésvezető leállítja a gyakorlást, az aikidokák megköszönik a párjuknak a gyakorlást (meghajlással, illetve arigato gozaimasu szavakkal) és gyorsan elhelyezkednek a szőnyegen seizában (ha sokáig tart a bemutató, lehet törökülésben is ülni) úgy, hogy elegendő hely maradjon a technika bemutatására. A hátsó sorokból lehet féltérden, vagy állva is figyelni a bemutatást. Az edzésvezetőnek nem szabad hátat fordítani, mert lehet, hogy éppen veled akarja bemutatni a gyakorlatot. Ha az edzésvezető hosszasan magyaráz, akkor az ukénak ezalatt féltérden kell várakoznia. Az MKDE dojoiban (és a többi Kobayashi Dojoban is) a bemutatás végén az uke is megcsinálja párszor a gyakorlatot az edzésvezetőn (az MKDE-n kívül is előfordul néhány helyen).

Ha gyakorlás közben az edzésvezető külön megmutat valamit valakinek, akkor az illetőnek szintén seizában kell végignézni a bemutatást. Ezt mások is megnézhetik, szintén seizában.

Gyakorlás

A gyakorlat bemutatása után az aikidokák meghajlással megköszönik a tanítást, gyorsan partnert választanak (meghajlással, és esetleg o-negai shimasu szavakkal), és megkezdik a gyakorlást. A gyakorlás során a társak fejlődésének elősegítését, és testi épségük megőrzését mindig elsődleges szempontnak kell tekintenünk. Arra kell törekedni, hogy minél több partnerrel gyakoroljunk az edzés során. A magasabb fokozatú aikidokák jobban rá tudnak mutatni a gyenge pontjainkra és segítenek a kiküszöbölésükben, az alacsonyabb fokozatúak hibáiból pedig sokat tanulhatunk.

Továbbá

  • A gyakorlásnak mindig a kölcsönös tisztelet jegyében kell folynia.
  • Sose zavard meg a dojo légkörét udvariatlansággal, hangoskodással, durvasággal, tiszteletlenséggel.
  • Az edzésvezető minden utasítását rögtön és maradéktalanul hajtsd végre legjobb tudásod szerint.
  • Az edzés minden pontján teljes összpontosítással gyakorolj.
  • Sose ülj le háttal a kamizának. Továbbá ne támaszkodj a falnak, ne ülj nyújtott lábakkal, véletlenül se lépj át semmit (senkit!!!).
  • Viselkedj mindig szerényen, csendesen, tisztelettudóan. Ne felejtsd el, hogy tanulni vagy itt, nem pedig az egódat kielégíteni.
  • Soha ne beszélgess az edzésen.
  • Sose használd más edzőruháját, vagy fegyverét.
  • Személyes illetve egyéb ellentéteket, problémákat az edzőterembe való belépéskor felejtsd el.
  • A körmeid legyenek mindig rendesen levágva.
  • Órát, ékszereket, gyűrűket vedd le edzés előtt.
  • Ne öltözködj, ne egyél, és ne igyál a szőnyegen.
  • Tartsd be, és a társaiddal is tartasd be a szabályokat. Ne az edzésvezető energiái pazarlódjanak el a fegyelmezéssel.